Tíz különböző befektetés birtoklása nem feltétlenül jelent diverzifikált portfóliót. Ön befektethet több alapba, vásárolhat különböző országok részvényeiből, hozzáadhat néhány kötvényt, és mégis azt tapasztalhatja, hogy vagyonának szinte egésze egyszerre veszít az értékéből.
Hány egymással nem korreláló hozamforrásra van szüksége egy portfóliónak?
A probléma nem mindig a kiválasztott eszközökben rejlik, hanem a közös kockázatokban.
Ezért a portfólió felépítésekor az egyik leghasznosabb kérdés a következő: hány valóban független hozamforrásra van szükségem befektetéseim diverzifikálásához?
A válasz nem egy egyetemes szám. Attól függ, hogyan viselkednek az eszközök egymáshoz képest, mely tényezők magyarázzák eredményeiket, és milyen kockázatokat kíván Ön csökkenteni.
A korreláció megértése lehetővé teszi, hogy a termékek halmozásán alapuló diverzifikációtól eljusson a különböző hozamforrások kombinálására épülő diverzifikációig.
Mit jelent, ha két befektetés korrelál egymással
A korreláció olyan statisztikai mérőszám, amely leírja, hogyan mozog két változó a saját átlagukhoz viszonyítva.
A befektetések területén annak elemzésére használják, hogy két eszköz hozamai milyen mértékben hajlamosak együtt változni.
A korrelációs együttható értéke -1 és +1 között van.
| Korreláció | Értelmezés |
|---|---|
| +1 | A hozamok tökéletesen korreláltan mozognak. |
| +0,7 | Viszonylag erős pozitív kapcsolat áll fenn. |
| 0 | Nincs érzékelhető lineáris korreláció. |
| -0,7 | Viszonylag erős fordított kapcsolat áll fenn. |
| -1 | A hozamok között tökéletes fordított kapcsolat áll fenn. |
Ezek az értékek statisztikai összefüggéseket írnak le, a jövőbeli viselkedést nem garantálják.
Például két olyan alap, amely elsősorban nagy amerikai technológiai vállalatokba fektet, magas korrelációt mutathat, még ha nevük és alapkezelőjük különböző is.
Ezzel szemben egy részvénybefektetés és egy bizonyos állampapír-instrumentumokba történő befektetés eltérően reagálhat egyes gazdasági eseményekre.
Minél kevésbé függ két befektetés ugyanazoktól a tényezőktől, annál nagyobb lehet a hozzájárulásuk a diverzifikációhoz.
Az alacsony korreláció azonban nem jelenti azt, hogy mindkét befektetés biztonságos lenne, sem azt, hogy ne veszíthetnének egyszerre pénzt.
Miért nem garantálja a sok eszköz a jó diverzifikációt
Képzeljünk el egy öt befektetési alapból álló portfóliót.
Az egyik egy amerikai vállalatokat tartalmazó indexet követ, a másik technológiai cégekbe fektet, a harmadik nagy multinacionális vállalatokra összpontosít, a fennmaradó kettő pedig jelentős kitettséggel rendelkezik ugyanezen ágazatok felé.
Bár öt különböző termékről van szó, az eredmény nagy része egyetlen hajtóerőtől függhet: a nagyvállalati részvények teljesítményétől.
Ha ez a szegmens visszaesést szenved el, mind az öt alapot érintheti.
Most képzeljünk el egy három elemből álló portfóliót:
- Egy globális részvényalap.
- Magas hitelminősítésű állampapírok.
- Rövid lejáratú pénzpiaci instrumentumok.
Ez a második portfólió kevesebb terméket tartalmaz, de eltérő gazdasági jellemzőkkel bíró kitettségeket kombinál.
Ez nem jelenti azt, hogy mindig jobban fog teljesíteni. Eredménye a súlyozásoktól, a kockázatoktól és a gazdasági környezettől függ majd.
Az alapgondolat az, hogy a diverzifikáció nem a befektetések megszámlálását jelenti, hanem a mögöttük álló kockázati források azonosítását.
Hány nem korreláló forrásra van tehát szüksége egy portfóliónak?
Nincs olyan tudományosan megalapozott szám, amely minden befektetőre érvényes lenne.
Egy portfólió számára előnyös lehet két, egymással nem tökéletesen korreláló hozamforrás kombinálása. Egy harmadik vagy negyedik bevonása további előnyökkel járhat, feltéve, hogy kellően eltérő kockázatokat hoznak magukkal.
Az eszközök hozzáadása azonban nem garantálja a javulást.
Minden egyes új elem hasznossága annak volatilitásától, a többi elemmel való korrelációjától, a portfólión belüli súlyától és a kapcsolódó költségektől függ.
Két forrás: a kiindulópont
A részvények és a kötvények kombinálása gyakori szerkezet.
A részvények a növekedésnek és a vállalati nyereségeknek való kitettséget kínálnak. A kötvények pedig a kibocsátási feltételekhez kötött követelési jogokat biztosítanak.
Viselkedésük eltérhet, de nem állnak tartósan negatív korrelációban egymással.
Ha az infláció és a kamatlábak egyszerre emelkednek, mindkét kategória veszteséget szenvedhet el.
Három vagy négy forrás: a kockázatok nagyobb változatossága
Egy portfólió tartalmazhat likviditást, inflációhoz kötött eszközöket vagy más olyan befektetéseket, amelyek eltérő gazdasági tényezőkre reagálnak.
A lehetséges előny nem egy konkrét szám eléréséből fakad, hanem abból, hogy csökken az egyetlen forgatókönyvtől való függés.
Például a részvények, a jó minőségű kötvények és a likviditás kombinációja nagyobb rugalmasságot nyújthat, mint egy kizárólag részvényekből álló portfólió.
Más eszközök további diverzifikációt hozhatnak, de saját kockázatokat és költségeket is jelenthetnek.
Több forrás: csökkenő hozadék
Ahogy a befektetések változatossága nő, egyre nehezebb lehet olyan elemeket találni, amelyek valóban eltérő kitettséget biztosítanak.
Ha egy olyan portfólióhoz, amely már öt hasonló globális részvényalapot tartalmaz, egy hatodikat adnak hozzá, az valószínűleg kevesebb diverzifikációt eredményez, mint egy eltérő kockázati forrás bevonása.
Ezért a cél nem az kellene, hogy legyen, hogy öt, tíz vagy húsz forrást érjenek el, hanem hogy megvizsgálják, valójában mit tesz hozzá mindegyik.
A kulcs a hozam mozgatórugóinak azonosítása
A portfólió elemzésének egyik gyakorlati módja, ha megkérdezzük, milyen gazdasági tényezők határozzák meg az egyes befektetések eredményét.
A legfontosabbak közé tartoznak:
Gazdasági növekedés
A vállalati nyereségek jellemzően összefüggnek a gazdasági aktivitással, a fogyasztással és a beruházásokkal.
A részvények jelentős kitettséggel rendelkeznek ezekkel a tényezőkkel szemben.
Kamatlábak
A kamatlábak változásai különösen a kötvényeket érintik, ugyanakkor a tőzsdei értékeltségekre és a vállalati finanszírozás költségére is hatással vannak.
Infláció
Az árak alakulása módosítja a vásárlóerőt, és befolyásolhatja a vállalati árréseket, a monetáris politikát és az elvárt hozamokat.
Hitelkockázat
A hitelek és a vállalati kötvények a kibocsátók vagy a hitelfelvevők fizetőképességétől függenek.
Gazdasági lassulás idején a nemteljesítések a piac különböző szegmenseiben is megszaporodhatnak.
Likviditás
Egyes eszközök gyorsan értékesíthetők szervezett piacokon, míg másoknál meg kell várni a lejáratot, vagy vevőt kell találni.
A likviditás önmagában nem hozamforrás, de meghatározza, hogy mennyire lehet fedezni a készpénzigényeket.
E tényezők elemzése lehetővé teszi az ismétlődő kitettségek felismerését akkor is, ha a termékek különböző kategóriákba tartoznak.
Hozzájárulhat-e a magánhitelezés a diverzifikációhoz?
A magánhitelezés a hagyományos nyilvános piacokon kívüli, hitelalapú finanszírozási forma.
Hozama elsősorban a hitelek feltételeitől és a hitelfelvevők fizetőképességétől függ.
Jellemzőiből adódóan a tőzsdén jegyzett részvényekétől vagy egyes másodlagos piacokon forgalmazott kötvényekétől eltérő kitettséget kínálhat.
Ugyanakkor érdemes különbséget tenni aközött, hogy egy eszköz ritkán jegyzett, illetve hogy valóban nem korrelál.
Egy magánhitel árában esetleg nem figyelhetők meg napi ingadozások, ez azonban nem jelenti azt, hogy gazdasági kockázata független a piacoktól.
Egy recesszió például a tőzsdén jegyzett vállalatoknak és a magánhitelfelvevőknek egyaránt kárt okozhat.
Az olyan platformok, mint a Maclear, lehetővé teszik a vállalatfinanszírozásban való részvételt hitelekhez kapcsolódó követelések révén. Ezek az ügyletek eltérő kitettséget jelenthetnek egy portfólión belül, ugyanakkor továbbra is ki vannak téve a nemteljesítési kockázatnak, és a likviditásukra vonatkozó feltételek is érvényesek rájuk.
A diverzifikációhoz való tényleges hozzájárulás a finanszírozott ágazatoktól, a hitelfelvevők közötti koncentrációtól, a lejáratoktól, valamint attól függ, hogy ezek a kockázatok hogyan viszonyulnak a vagyon többi részéhez.
Ezért a Maclear útján történő befektetést nem szabad automatikusan egy nem korrelált hozamforrás bevonásaként értelmezni. Meg kell vizsgálni a jellemzőit, és kerülni kell egy nem bizonyított statisztikai függetlenség feltételezését.
Miért változnak meg a korrelációk válságok idején?
A diverzifikáció egyik legnagyobb hibája, ha a történelmi korrelációkat állandónak tekintjük.
Valójában a gazdasági környezettől függően jelentősen változhatnak.
Pénzügyi feszültségek idején a korábban eltérően viselkedő eszközök egyszerre kezdhetnek esni.
Ez többek között azért történik, mert a befektetők csökkentik a kockázatokat, likviditásra van szükségük, vagy közös gazdasági tényezőkre reagálnak.
Például az infláció váratlan emelkedése bizonyos részvényeket és a fix kamatozású kötvényeket egyaránt kedvezőtlenül érintheti.
Hasonlóképpen egy hitelválság különböző hitelinstrumentumoknak is kárt okozhat, még ha eltérő piacokhoz tartoznak is.
Egy diverzifikált portfóliót nemcsak normál körülmények között, hanem kedvezőtlen forgatókönyvek mellett is elemezni kell.
Ez nem teszi érvénytelenné a diverzifikációt. Azt jelenti, hogy előnyei változóak, és nem garantálja a veszteségek elkerülését.
Gyakorlati példa: két portfólió öt befektetéssel
Tegyük fel, hogy két személy 20.000 € befektethető összeggel rendelkezik.
Mindketten öt termék között osztják meg a pénzüket, de eltérő módon.
| A portfólió | B portfólió |
|---|---|
| Amerikai részvényalap | Globális részvényalap |
| Technológiai alap | Állampapírok |
| Nagyvállalati alap | Pénzpiaci eszközök |
| Növekedési alap | Inflációkövető kötvények |
| Nemzetközi részvényalap | Diverzifikált vállalati kötvényalap |
Az A portfólió erősen a részvényekre koncentrál, különösen a növekedési vállalatokra.
A B portfólió olyan eszközöket kombinál, amelyek eltérően érzékenyek a gazdasági növekedésre, a kamatlábakra, az inflációra és a hitelkockázatra.
Bizonyos körülmények között ez a második struktúra kiegyensúlyozottabban viselkedhet.
Ugyanakkor a súlyozások, az egyes eszközök konkrét jellemzői és statisztikai összefüggéseik ismerete nélkül nem állítható biztosan, hogy kisebb a kockázata.
Ráadásul a B portfólió több elemét is érinthetik közös tényezők.
A példa azt mutatja, hogy a befektetések száma nem elegendő a diverzifikáció értékeléséhez.
Honnan tudhatja, hogy portfóliója kellően diverzifikált-e?
Az első értékeléshez nincs szükség összetett matematikai modell felépítésére.
Kezdheti négy ellenőrzéssel.
Első: azonosítsa a tényleges kitettségeket. Nézze át, mibe fektetnek az alapjai, és vannak-e ismétlődő vállalatok, ágazatok vagy országok.
Második: elemezze a közös tényezőket. Tegye fel a kérdést, hogyan hatna az egyes befektetésekre egy recesszió, egy kamatemelés vagy a nemfizetések növekedése.
Harmadik: ellenőrizze a koncentrációkat. Egy portfólió számos eszközt tartalmazhat, és mégis túlzottan függhet egyetlen eszköztől, ha az a vagyon nagy részét teszi ki.
Negyedik: rendszeresen vizsgálja felül a súlyokat. A piaci mozgások megváltoztathatják az eredeti megosztást. Az újrasúlyozás lehetővé teszi, hogy visszaálljon a kitűzött célokkal összhangban lévő eloszlás.
Ha megbízható adatok állnak rendelkezésre, a historikus korrelációk, a volatilitás és a maximális veszteségek is vizsgálhatók.
Ezeket a mutatókat azonban óvatosan kell értelmezni, különösen akkor, ha likvid eszközöket ritkán értékelt magánbefektetésekkel hasonlítanak össze.
Következtetés: a függetlenség fontosabb, mint a mennyiség
Arra a kérdésre, hogy hány nem korreláló forrásra van szüksége egy portfóliónak, nincs egyetemes számszerű válasz.
Két vagy három jól elkülönülő kitettség diverzifikációs előnyökkel járhat, míg számos hasonló termék mellett is fennmaradhat a magas koncentráció.
A döntő az, hogy megértse, mely kockázatok magyarázzák az egyes befektetések eredményeit, és ezek hogyan hathatnak egymásra különböző gazdasági forgatókönyvekben.
A korreláció hasznos eszköz, de nem helyettesíti a fizetőképesség, a likviditás, a volatilitás és a koncentráció elemzését.
Valóban diverzifikált portfólió nem az, amelyik a legtöbb eszközt halmozza fel, hanem az, amelyik elkerüli, hogy túlzottan ugyanazoktól a kockázati tényezőktől függjön.
A Maclear AG egy svájci peer-to-peer (P2P) kölcsönző és crowdlending platform, amelynek székhelye Svájcban található. A cég pénzügyi közvetítőként működik a nem banki szektorban, és tagja a PolyReg SRO-nak, a svájci pénzügyi szabályozásoknak megfelelően, különösen az AML, KYC és GDPR vonatkozásában. A Maclear egyéni és kvalifikált befektetők számára biztosít hozzáférést gondosan kiválasztott üzleti kölcsön lehetőségekhez, integrált kockázatértékeléssel, egy Készlet Alappal és egy Másodlagos Piaccal a likviditás érdekében.
A cikk tartalma tájékoztató és oktatási célokat szolgál. Nem minősül befektetési, pénzügyi, adózási vagy jogi tanácsnak. A peer-to-peer (P2P) kölcsönzés és a crowdlending befektetések a tőke részleges vagy teljes elvesztésének kockázatát hordozzák. A múltbeli teljesítmény nem jósolja meg a jövőbeli eredményeket. A másodlagos piacon a likviditás nem garantált. Az olvasókat arra ösztönzik, hogy végezzenek saját kutatást, és konzultáljanak képzett tanácsadókkal, mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznának. A termékek és szolgáltatások elérhetősége bizonyos joghatóságokban korlátozott lehet.